Érdekességek
A tanulási képességek
Ahhoz, hogy a tanulás valóban hatékony legyen, a gyerekeknek egy sor olyan képességgel- készséggel kell rendelkezniük, amelyek nagyjából hasonlóan fejlettek.
Szerencsés esetben és többnyire, ezek a képességek maguktól alakulnak, fejlődnek. A mai felgyorsult világban azonban a szülőknek érdemes résen lenniük, ha gyermekeik tanulási képességeiről van szó. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a területeket, amelyek az iskolai munkában mindenhol megjelennek.
- kommunikáció: el tudja mondani gyermekünk, mit szeretne, vagy mit nem ért? Hogyan teremt kapcsolatot? Barátságos vagy inkább tartózkodó?
- problémamegoldás: ha gondja van, hogyan próbálja megoldani? Megkér egy felnőttet vagy önállóan próbálkozik? A problémamegoldás később elsősorban a matematikában és a szövegértésben jelentkezik, amikor értelmezni kell egy-egy feladatot.
- emlékezet: a korábban tanultakat elő tudja hívni a gyerek? Vagy lassan és nehézkesen megy? Más helyzetben képes alkalmazni a már tanultakat?
- figyelem: mennyire tud odafigyelni a pedagógus magyarázatára? Ha szétszórtabb, akkor az kimaradó feladatokban, elfelejtett házik formájában mutatkozik meg leggyakrabban.
- sorrendiség: mindenhol jelen van, hiszen sorrendet követünk az írás-olvasás-számolás elsajátítása során. Tevékenységek, szabályok sorrendjére kell figyelniük annak érdekében, hogy hatékonyan beilleszkedjenek egy új közösségbe.
- tájékozódás: szoros kapcsolatban van a sorrendiséggel és a figyelemmel, hiszen nem mindegy mikor-mit-hol kell keresni, hová kell tenni, írni, rajzolni…De ugyanide tartozik, hogy egy egészen új környezetben kell feltalálniuk magukat a gyerekeknek.
- grafomotorika: a fejlett írásmozgás alapja az érett finommotorika. Minél inkább képesek árnyalt finommozgásokat kivitelezni, annál könnyebben sajátítják el az írás tudományát is. Aki könnyedén ír, az kevésbé fárad el, jobban tud figyelni…

A mozgások sorrendje
A sorozat első részében a vizuális sorrendiségről volt szó. Ebben a posztban a mozgások sorrendjével foglalkozunk bővebben.
A motoros szerialitás mozgássorok, mozdulatok lekövetését, pontos ismétlését jelentik. Lássuk csak, mikor is van szükségünk pontos mozdulatsorokra?
- az írásnál
- számolásnál
- testmozgásnál
- öltözködésnél (kivéve, ha Superman néz vissza a tükörből…. ;))
- a mindennapi tevékenységekben (étkezés, tisztálkodás, stb.)
- jóval később már vezetésnél…
A motoros szerialitás fejletlensége általában együtt jár a rövid távú memória gyengébb működésével. A mozgásos sorrendiséget lehet mérni tapsolós feladatokkal, járásmintákkal, kopogós gyakorlatokkal. Érdemes jobban megfigyelni gyermekünk teljesítményét, ha felfigyelünk ügyetlenségére, ha figyelmetlensége sorozatosan gátolja a sikeres feladatteljesítést. Az alábbiakban mutatok néhány gyakorlatot, amelyek segítségével a sorrendiséget a gyermek könnyebben betarthatja, valamint elősegíti a szabálytudat kialakulását és a feladattartást.
1. gyakorlat: a gyerek álljon fel és végeztessük el vele az alábbi mozdulatokat: lép, zár, hopp! (Előrelép, mellézár és előreugrik). 10 önálló, hibátlan ismétlés szükséges a sikeres teljesítéshez.
2. gyakorlat: lép, zár, fordul, lép, zár, fordul! (Előrelép, mellézár, hátrafordul, hátralép, mellézár és fordul az eredeti irányba.)
3. gyakorlat: tapsolj, ahány éves vagy, majd ugorj ugyanannyit!
4. gyakorlat: kopogjuk együtt a ritmust! Válasszunk egy egyszerűbb dalt, mondókát hozzá.
5. gyakorlat: 5 kopogás/taps, majd fogjuk meg a bal fülünket. 5 kopogás/taps és fogjuk meg a jobb fülünket. Nem szükséges a fülhöz ragaszkodni, a lényeg, hogy mindig más oldal következzen.
6. gyakorlat: Ugorj annyit, ahány éves vagy (páros láb, csípőn a kéz)! Ugorj ugyanannyit a bal lábadon, majd a jobb lábadon!
7. gyakorlat: dobbants 5-öt, majd kopogj négyet. Utána fordítva.
8. gyakorlat: fektessünk ugrókötelet a földre. Először séta a kötélen, majd ugráljon vissza bal oldalon, majd következő körben jobb oldalon. Nehezíthetjük, ha az utolsó körben felváltva kell ugrálnia.
9. gyakorlat: tapsoljunk minél többet! A ritmus követése bizonyítottan jó hatással van az olvasási, tagolási készségre, hatékonyan fejleszti a figyelmet.
10. gyakorlat: kövessük az alábbi mintát! 5 ugrás páros lábon, utána 4 páros lábon 1 lábon, majd 3 páros lábon és 2 egy lábon, és így tovább.
A szerialitás
Biztosan sokan hallottátok már a szerialitás kifejezést. Nagyon röviden, a sorrendiséget foglalja magába, beleértve a motoros, vizuális, akusztikus szabályszerűségek, ismétlődések felismerését és betartását. Ez a poszt a vizuális sorrendiségről szól.
A látási szerialitáshoz kapcsolódik minden olyan sorozat, amelyet látásunkkal észlelünk. Mi kapcsolódhat a vizualitáshoz?
A
- szín,
- a forma,
- nagyság,
- elhelyezkedés,
- mindezek egyidejűleg,
- számok,
- betűk,
- számok és betűk egyidejűleg
- illetve ezek bármilyen kombinációja.
Szerencsére, a szerialitás és a sorrendiség felismerése nagyon hatékonyan fejleszthető, kevés eszközt, viszont egy kis találékonyságot igényel. A gyerekek számára is szórakoztató tevékenységek ezek, mert látványos sikerrel járnak, ezért szívesen végzik ezeket a feladatokat. A fejlesztő foglalkozások ebben az esetben a finommotorikát is fejlesztik, hiszen a tevékenységet el is kell végezni..
Nézzünk néhány játékot, mely a vizuális ritmus felismerését, a szabályok követését segítik!
- Fűzzünk gombokat, gyöngyöket meghatározott sorrendben! A szabály lehet szín szerint, méret szerint, vagy a kettő kombinációjával.
- Alkossunk sorozatokat Legoból! Itt is lehet kombinálni a különböző jellemzőket.
- Készítsünk kukacot papírból! A kukac gyűrűi és lábai is lehetnek különböző színűek.
- Rajzoljunk kígyót és szelvényeit különböző formákkal díszítsük.
- Mosogatókendőből vágjunk ki formákat és teregessük ki őket!
- Használjuk a logikai készletet! Fillérekért megvásárolható és az egyik legjobb fejlesztő eszköz.
- Készítsünk nyak- vagy karláncot szívószálakból! A gyerekek szétvághatják (vigyázat, repülni fog!), majd felfűzhetik megfelelő sorrendben.
- Rajzoljunk nyakláncot és díszítsük színes gyöngyökkel!
Iskolára hangolódó, előkészítő képzésünk – A számolás előkészítése
Az iskolába lépő gyerekek szüleinek egyik nagy félelme, hogy hogyan fog csemetéjük boldogulni a matematika rejtelmeivel. Szerencsére, a gyerekek többsége jól veszi az akadályt és a kisebb-nagyobb zökkenőket leszámítva, ügyesen elsajátítja a számolás tudományát.Ahhoz, hogy segítsünk gyermekünknek, nincs szükség nagy kunsztokra. A matematika alapjaival az óvodában már megismerkednek a gyerekek és szépen fokozatosan bele is rázódnak, anélkül, hogy tudnák, ők bizony már matekoznak. Az első osztályos matematika alapjai a következők:
- az irányok
- a formák
- az összehasonlítás
- a számképek és műveleti jelek ismerete és leírása
- számolás először ötös, majd tízes, végül húszas számkörben
Szülőként az alábbiakat tehetjük meg, hogy segítsünk nekik:
- ha autóval megyünk, kérjük meg, hogy mondja az irányt (előre, jobbra, balra, hátra)
- pontosan nevezzük meg az alapvető formákat. Tegyünk különbséget a testek és a síkbeli formák között: tehát a papíron lévő négyzetet ne nevezzük kockának. Ne essünk túlzásba, tényleg csak az alapokkal ismerkedjünk, mint a háromszög, négyzet, téglalap, kör, semmi szükség arra, hogy a paralelopipedont is felismerje. Útközben ezt is gyakorolhatjuk a táblák formájának felismerésével.
- hasonlítsuk össze a különböző formákat: melyik a kisebb, melyik a nagyobb; tegyük sorrendbe őket a legkisebbtől előre, aztán a legnagyobbtól visszafelé haladva. Alkossunk halmazokat az egyforma dolgokból: pl. nap, labda, óra -> körforma.
- a számokat kössük először az ujjainkhoz. Vigyázzunk, ha számolunk, akkor a gyerekek ne nyissák hamarabb az ujjukat, mint ahogy a számot megnevezik. Erre a célra ragyogóan alkalmas az Egy, megérett a meggy című mondóka. Számoljuk meg otthon, hány plüssmackó van, hány labda, stb. A számképeket utána összekapcsolhatjuk a dobókocka pöttyeivel. Számoljunk együtt, közösen előre, utána visszafelé haladva. Nem az a cél, hogy a gyerek ötévesen már elszámoljon 100-ig, hanem az, hogy egyelőre a tízes számkörben biztonságosan elboldoguljon.
- a műveleti jeleket pontosan nevezzük meg: a kisiskolásoknak még -ból, -ből és meg van, nem plusz és mínusz.
Ami a legfontosabb az viszont az, hogy ne siettessük a gyereket. Ha látjuk, hogy valami még nem megy, akkor azt ne erőltessük egy darabig. Minden új ismeretnek ülepednie kell, míg biztosan használhatóvá válik és inkább szánjunk rá több időt, amíg csemeténk megérti és feldolgozza az új ismereteket. Mint mindennek, ennek is a kulcsa a rendszeresség: ami minden egyes nap felmerül, azt a gyerekek nagyon gyorsan megértik és elsajátítják.
Grafomotorika
Amikor a gyerekek elérik az iskolaérett kort, a jól megalapozott finommozgásoknak köszönhetően el tudják sajátítani az írás és rajzolás művészetét is, amelyek már a grafomotorikus mozgások közé tartoznak.
Természetesen, ez a folyamat éveket vesz igénybe és sajnos bárhol bekövetkezhet elakadás. Ha az egyensúlyozó képesség reked meg, akkor megcsúsznak a nagymozgások, a finommozgások….A jó hír azonban az, hogy a mozgásfejlődési anomáliák jól és eredményesen oldhatók, ha nincs más szervi eltérés a háttérben. A kulcsszó ebben az esetben is a következetesség és tudatosság.
Ahhoz, hogy egy gyermek minél könnyebben megtanuljon írni, fejlett finommotoros mozgással kell rendelkeznie. A finommotorika azonban nem fejlődik a nagymozgások fejlesztése nélkül. Általánosságban véve elmondható, hogy azok az idegpályák, amelyek a aprócska, leheletfinom mozdulatokért felelnek, körülbelül a 6. életévig fejleszthetőek a leghatékonyabban. Minél fiatalabb korban célszerű "bemelegíteni" az ehhez szükséges izmokat, gyurmázással, tésztagyúrással, szabad firkálással, vagyis a finommotorikus készségek megalapozásával.
A grafomotorika nem csak az írást jelenti azonban! Ide soroljuk a színezést, pontösszekötést, a kötött helyen való rajzolást, formák másolását, a vonalak minél pontosabb követését, a vonalközben maradást….és még hosszan sorolhatnánk.
Az írásmozgás fejletlensége természetesen iskolásoknál megjelenik, de tüneteit látva sokan azonnal diszgráfiára gondolnak. A jelek között vannak átfedések, de a diszgráfia jóval összetettebb a grafomotorikai fejletlenségnél. Ilyen jelek lehetnek a kusza íráskép, a dűlöngélő betűk, változó méretű betűk, a túl erős vagy gyenge írásnyomaték, a hullámzó vonalvezetetés.
Ahhoz, hogy a grafomotorika valóban fejlődjön, és a gyerek írása szebbé és gördülékenyebbé váljon, nélkülözhetetlen a célzott mozgásfejlesztés.
- nagymozgások fejlesztése: kúszás, mászás, egyensúlyozás.
- tájékozódás fejlesztése: az irányok, viszonyszavak pontos ismerete.
- finommozgások fejlesztése: a kéz, csukló izmainak erősítése, ügyesítése.
- grafomotorika fejlesztése.
Aki úgy gondolja, hogy ezekből le tud csapni valamennyit, azt sajnos ki kell ábrándítsuk: komplex fejlesztés nélkül sikert sem várhatunk, csupán azt érjük el, hogy a gyerek egy életre megutálja az írást-rajzolást.
A grafomotorika fejlesztéséhez az alábbiakban adunk néhány ötletet:
- vonalkövetés ujjal
- különböző vonalak (hullám, egyenes, ferde, stb.) kirakása gombokkal, pomponokkal
- nagyalapú papíron rajzolás vastag ceruzával, zsírkrétával. Lehet autópálya, labirintus, stb.
- napos időben árnyék lerajzolása
- hiányos rajzok, formák, vonalak kiegészítése
- saját színező készítése rajzok átmásolásával
- ábrák átrajzolása
Azt viszont ne felejtsük el, hogy először mindig nagy méretben gyakoroljunk. Ha úgy jól megy, csak akkor haladhatunk a kisebb méretű rajzok, ábrák felé.
Elég érett-e a gyermek az iskola kezdéséhez?!

Iskolai érettségi vizsgálat
Az óvodában a pedagógusok folyamatosan figyelik ezeket a készségeket, és ha kérdéses, hogy a gyermek elérte-e az iskolai érettséget, pedagógiai szakszolgálat (pl. nevelési tanácsadó) végezhet részletes vizsgálatot.
Fejlesztés otthon – 15 tipp
Az otthoni fejlesztésről már olvashattatok korábban. Ezúttal olyan gyakorlati ötleteket hoztam, amelyekhez semmi sem szükséges, mégis jól megdolgoztatják az agytekervényeket, egyensúlyérzéket, kis kezeket.
Mozgással kapcsolatos feladatok:
- egy lábon megállás, ugrálás
- páros lábon szökdelés
- járás lábujjhegyen, sarkon, talpélen
- szökdelés irányváltásokkal
- kézen-talpon járás, pókjárás, rákjárás
Egyensúlyérzéket edző feladatok:
- séta párnával a fejen
- forgás lassan
- szoborjáték (megállni egy adott helyzetben, pl. egy lábon)
- párnákkal mocsárjárás
- séta ugrókötélen, vonalon
Finommotorikát segítő feladatok:
- ujjnyomda
- fűzés, gyurmázás
- házimunka: csipeszelés, törölgetés
- gyümölcsök szeletelése, kenyér megkenése
- sütiszaggatás, tésztagyúrás, kanalazás
Miért jó, ha időt szánunk ezekre a tevékenységekre? Egyrészről azért, mert jó, ha gyermekünket minél jobban bevonjuk a mindennapi életbe, ezáltal sokkal önállóbb, magabiztosabb lesz. Másrészről azért, mert így olyan módon fejleszthetjük készségeit, amelyek a legkevésbé sem tűnnek unalmas gyakorlásnak. Gondoljunk bele: ha segít törölgetni, amellett, hogy tisztaság lesz, a csuklója egyre lazábban, könnyedébben fog mozogni, így pedig a ceruzafogás is oldottabbá válik, ennek pedig a szebb íráskép lesz a következménye. Az egyensúlyfejlesztés az egyik legjobb módszer a figyelem elmélyítésére: muszáj koncentrálnia, különben könnyen esés lesz a vége.…és a sort hosszan folytathatnánk.

A mezítláb járásnak számos ismert jótékony hatása van. Többek között erősíti a lábizomzatot, javítja a testtartást, serkenti a vérkeringést.
De azt tudtad, hogy nemcsak az egészségnek tesz jót, hanem a beszédfejlődésre is hatással lehet? Nézzük, hogyan!
Jobb testérzékelés
Mezítláb jobban érzed a talajt, ez segíti a tested mozgásának irányítását, és a térbeli tájékozódást. Az agy ezeket az információkat használja a finom mozgások (például a kéz- és szájmozgások) és a beszédhez szükséges izomkontroll fejlesztésében.
Mozgás és beszéd kapcsolata
A járás alapvető készség, ami segíti a test koordinációját. Ha jól fejlődik a mozgás, az hatással van a beszédszervek, például az ajkak és a nyelv működésére is.
Egyensúly és figyelem
A mezítláb járás nemcsak az egyensúlyt fejleszti, hanem segít a testkontroll javításában is, ami fontos a beszéd szabályozásában. Emellett a gyerekek figyelmét is fejleszti, ami kulcs a beszédtanulásban.
Érzékelés fejlesztése
A mezítlábas járás segít a szenzoros integrációban, mivel a talp érzékelése közvetlen kapcsolatot teremt a földdel. Ez segíti a gyerekeket abban, hogy jobban megértsék környezetüket és saját testüket, ami szintén fontos a beszédfejlődéshez.
Szociális interakciók
A mezítláb járás segíti a gyerekeket, hogy többet mozogjanak és felfedezzenek új helyeket, így több szociális interakcióra is sor kerül. A beszédfejlődés gyakran akkor gyorsul, amikor a gyerekek másokkal beszélgetnek játék közben. A mezítlábas járás ösztönzi a szabad mozgást és a kommunikációt, ami segíti a nyelvi készségek fejlődés